Újpest Budapest északi részén helyezkedik el. Újpest története az 1830-as években indult útjára, mikor Gróf Károlyi István bérbe adta a szőlőművelőknek pusztája egy részét. Ennek következtében nem sokára hegyközség alakult ki, majd a kereskedők és iparosok betelepülésének köszönhetően 1840-től már önálló községi szervezet működött a területen. Kedvező földrajzi adottságainak és pest közelségének és a jó közlekedési viszonyoknak köszönhetően Újpest alkalmas volt ipartelepítésre.
Ezek után asztalosok, tímárok telepedtek le és a bor illetve a textilipar fejlődése kihatott a település egész területére.

Közel 30 év eltelte után az ország legnagyobb lélekszámú nagyközsége lett, így 1907-ben város lett.  A város első polgármestere dr. Ugró Gyula volt. Újpest ekkor már rendelkezett saját kikötővel, kórházzal és postahivatallal is, köszönhetően a Károlyi család segítségének. Ebben az időben a város hihetetlen urbanizáción megy keresztül, elindul a kommunális fejlődés is. Vezetékes vízhálózat épül, kiépítik a csatornarendszert, de emellett számos utat éjjel-nappal villannyal világítják, van rendőrség, színház, bíróság stb.. Az iparosodás tovább nő és megjelenik az elektromos gépgyártás is, és ezzel több ezer embert tudnak foglalkoztatni. Ekkor alapítják az Izzót, - ami a mai Tungsram gyár- a Chinoint illetve a Magyar pamutipari Rt.-t.

Később a város kiemelkedő dátuma 1929, mert ekkor elnyeri a megye jogú város címet, ami azt jelenti, hogy rendelkezik már járásbírósággal, van takarékpénztára, oktatási intézményei, villamos erőműve, és 38 ipari vállalat.ű

Ám a II. világháború megállítja ezt a hatalmas fejlődést és a 40-es évek vége felé itt is eljön az államosítás korszaka, ebben az időben 1945-ben árvíz is sújtja a várost.

Ám 5 évvel később 1950-ben nagy fordulat áll be az eddig önálló város életébe, mert ekkor a főváros közigazgatásához csatolják, megszüntetve az eddigi önállóságot, már a főváros városrészévé válik. A fejlesztések, már Budapest "kezében" vannak, bár gyárváros jellegét megtartják, de lakótelepeket építenek a szűk kis utcák, földszintes házai helyére, megváltoztatva ezáltal a városkép arculatát. Ezáltal bár egységesebb körülményeket biztosított a főváros az élethez, de a lakosság egy része kicserélődött.
Később 1983-ban a IV. kerületen belül egy új városrész kialakítás vette kezdetét Káposztásmegyeré. Ennek következtében alakult ki a mai közel 130. 000 lakossággal rendelkező városrész, ahol már metróállomás is található, megkönnyítve ezzel azt, hogy az újabb városrész, Káposztásmegyer is becsatlakozzon a főváros vérkeringésébe.

 További képek a kerület múltjáról a facebook oldalunkon látható >>